Kiskőrösről:

Kiskőrös hangulatos alföldi kisváros Magyarország középső részén, Budapesttől 120 km-re.

Itt született Petőfi Sándor, hazánk világszerte ismert szabadságharcos költője 1823. január 1-én, kinek szülőháza a város központjában múzeumként megtekinthető.
Petőfi egyszerű szülők gyermekeként , különös ajándékának köszönhetően került be verseivel és prózai alkotásaival először a magyar, majd az európai irodalom vérkörébe.


1848. március 15-én a vértelen magyar polgári forradalom irányító egyénisége volt.
A pihenésre, nyugalomra vágyók szivesen látogatják egyre épülő, szépülő városunkat.

A térség egyedi természeti szépségekkel, hagyományokkal, programokkal, gasztronómiai különlegességekkel, kitűnő borokkal várja az ide látogatókat.
Vendégeink kedvelt helye a kiskőrösi
gyógy- és strandfürdő.
Kikapcsolódni, úszni, pihenni , szauna,
játék, ellazulás, gyógyfürdőzés, wellness
masszázs, fittnes

A fürdőkúra eredményeként a szervezet
szinte megfiatalodik.

A FÜRDŐRŐL BŐVEBBEN >>
Közúti Szakgyűjtemény - MEGÚJULT !

Korszerű, új épületben, tele nagyon érdekes látnivalókkal, játékokkal ingyenesen látogatható!

Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt kellemes és izgalmas program !

A Közúti Szakgyűjtemény hétfő kivételével, keddtől vasárnapig, 9-16 óráig fogad egyéni és csoportos látogatókat.

Kávéház + babasarok ( játszó) működik !

Kiskőrös újkori történetében kiemelkedő szerep jutott a szlovákságnak. A Wattay földesúri család Magyarország akkori felföldi vármegyéiből telepeseket hozatott ide.

A Túróc, Hont, Nyitra, Árva és Pozsony vármegyékből idekerült családok evangélikus szlovákok voltak, akik magukkal hozták és megőrizték szokásaikat, vallásukat és nyelvüket, és ezzel párhuzamosan alkalmazkodtak az itteni körülményekhez is.
Szlovák Tájház

Kiskőrös, Szent István u. 23.

BELÉPŐ : 300 Ft (kedvezményes: 150 Ft)
A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum is látogatható a belépőjeggyel.

NYITVATARTÁS:

Kedd - Vasárnap: 9.00 - 12.00 és 13.00 - 16.00
(hétfőn zárva)

HONLAP

Egy kis történelem:

1227-ben Keurus néven tesznek róla először említést. A törökök után a terület a Wattayak birtoka lett, ők 1718-tól nógrádi, nyitrai és hont vármegyei evangélikus szlovákokkal kezdték meg a község benépesítését. Neve valószínűleg a települést övező kőrisfaerdőktől ered.

1785-től mezőváros, népessége túlnyomórészt gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozott.
Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján lett újra város, 1973. január 1-jén.

1784-94 között épült a mai szép evangélikus templom eredeti épülete. A későbarokk stílust az 1914-es átalakítás után a ma látható neogótikus jegyek váltották fel. A templom fala közt keresztelték Petőfit.

A költő egykori szülőháza ma Emlékmúzeumként működik, melyet 1880-ban Jókai Mór avatott fel. Az 1790 tájáról származó épület udvarában Petőfi mellszobra látható 1861-ből, mely az ország legrégibb Petfőit ábrázoló műalkotása.

A Petőfi Képtárban olyan képzőművészeti tárgyak tekinthetők meg, melyek Petőfit ábrázolják.

Lérády Imre útmester hozta létre a Közúti Szakgyűjteményt 1974-ben. Az udvaron ipari gépek gyűjteményét helyezték el.
A hazai híd- és útépítés, valamint fenntartás történetét ismertetik.

A Szlovák Tájházban működik a Kovácsműhely a századelőn és a Magyarországi szlovákok élete hajdanán című állandó kiállítás.